1968-ban alakult angol zenekar.
Eredeti fel�ll�s: Ritchie Blackmore git�r; Jon Lord billentyûs�k; Ian Paice dob; Nick Simper basszusgit�r; Rod Evans �nek.

Azon band�k k�zt, ahol Jon j�tszott, volt egy, a Flowerpot Men nevû, amelyik nagyon befutott a Let's Go to San Francisco c�mû dalocsk�val; a Flowerpot Men-ben j�tszva tal�lkozott ember�nk egy �ri�si The Pirates rajong�val, Nick Simperrel, �s... -nos, alighanem ki lehet tal�lni a folytat�st,- elhat�rozt�k, hogy innentõl fogva egy�tt zen�lnek. R�ad�sul Curtis mes�lt mindkettõj�knek egy virtuozit�s�r�l elh�res�lt git�rosr�l, akit Ritchie Blackmore-nak h�vtak (n�h�ny �v alatt el�gg� k�zismertt� v�lt ez a n�v...), Hamburgban �lt, �s �ppen rengeteg felesleges kapacit�ssal rendelkezett. R�viddel k�sõbb ezeket az embereket ott tal�ljuk a pr�bateremben, elsõ �tleteiken dolgozva, azonban, hogy ne legyen minden t�k�letes, Curtis-szel kapcsolatban mindj�rt az elej�n komoly szem�lyi probl�m�k mer�ltek fel. Persze azonnal kir�gt�k. Csatlakozott viszont hozz�juk a The Maze szimpatikus, csendes dobosa �s �nekese -Ian Paice �s Rod Evans- �gyhogy a ma 1. fel�ll�sk�nt ismert �ssze�ll�t�s v�g�l is nagy nehezen beindult, m�gpedig a k�vetkezõk�ppen: Jon Lord (billenyus hangszerek), Ritchie Blackmore (git�r), Ian Paice (dob), Rod Evans (vok�l) and Nick Simper (basszusgit�r). 1969-ben Simper �s Evans t�voztak: az �j �nekes �s basszusgit�ros, Ian Gillan �s Roger Glover az Episode Six-bõl ker�ltek a Purple-be.

Annyi kezdettõl fogva bizonyos volt, hogy �j sz�neket hoztak a banda zen�j�be: Gillan hangja �s Glover dalszerzõi tehets�ge nagyon is j�l j�tt a zenekarnak. Az �let �gy hozta, hogy e fel�ll�s minden LP-je a rockt�rt�nelem fontos pontj�v� v�lt (k�l�n�sen �rdekes volt az elsõ koncertfelv�tel�k, a klasszikus �s hard rock zene kever�ke, a Concerto for Group and Orchestra. Persze a t�bbi n�gy st�di�album sem az a kimondottan felejthetõ darab: a Speed King, a Fireball, a Smoke on the Water, a Lazy, a Space Truckin`, vagy a Woman from Tokyo c�mû szerzem�nyek minm�ig a rockzene cs�csait jelentik). Sajnos, �jabb szem�lyi probl�m�k ad�dtak a zenekaron bel�l - ez volt az oka annak, hogy Ian �s Roger elhagyt�k a band�t. Gillan �s Glover 1973-as t�voz�sa ut�n Jon, Ritchie �s Ian �j �nekes �s basszusgit�ros ut�n n�ztek.

Az �j tagok, David Coverdale �s Glenn Hughes szokatlan �s �j sz�nt hoztak a Purple zen�j�be: Hughes a fekete zen�k szerelmese volt, �s befoly�sa j�l hallhat� a 3. �s 4. fel�ll�s valamennyi dal�ban. Mindazon�ltal ez az �j hangz�s is nagyon j� volt, tisztess�gesen fogytak a lemezek, azonban Blackmore nem �llhatta a dolgot, �s 1975-ben -egy rak�s belh�bor� ut�n- v�g�l is t�vozott. Az �j git�ros, Tommy Bolin nagyon benne volt a jazz-zen�ben: ennek k�vetkezt�ben a Purple eredeti hangz�svil�ga t�bb� m�r nem volt hallhat�. Noha az �j album, a Come Taste the Band a maga nem�ben kitûnõen siker�lt, Bolin �s Hughes komoly drog-probl�m�kkal k�zd�ttek, �s �gy a zenekarnak �lland�an gondjai voltak a sz�npadon. Ez a fel�ll�s jelentette a Deep Purple fenn�ll�sa elsõ peri�dus�nak v�g�t: 1976-ban Tommy Bolin tragikus k�r�lm�nyek k�z�tt, heroin-t�ladagol�s k�vetkezt�ben elhunyt.

1984-ben a banda t�rt�net�nek �j fejezete kezdõd�tt: az eredeti 2. fel�ll�s �jra �ssze�llt. Blackmore �s Gillan k�z�tt azonban a v�ltozatoss�g kedv��rt �jabb gondok akadtak (Ritchie ugyanis minden �s mindenki f�l�tt uralkodni akart a zenekaron bel�l); ez vezetett v�g�l ennek a fel�ll�snak is a v�g�hez. 1989-ben Gillan elhagyni k�nyszer�lt a zenekart. Gillan t�voz�sa ut�n 1989-ben megjelent a Masters and Slaves az ex-Rainbow �nekessel Joe Lynn Turnerrel. 1993-ban �jra �ssze�llt a legend�s II. fel�ll�s, a pletyk�k szerint a dalokat m�r Turnerrel r�gz�tett�k, majd Gillan visszat�rte ut�n �jra felvett�k az �neks�vokat. A turn� k�zep�n Blackmore kisz�ll, a turn� v�g�ig Joe Satriani helyettes�ti.1995-ben Ian Gillan, Glover, Lord, Paice mellett �j git�ros l�p fel: Steve Morse.